VEKTOR – Kárpát-medencei Ifjúsági Műhelytábor

Mind hozunk valamit a tábor első batyus estjére… és amikor kicseréljük a batyuinkat, elviszünk valami mást. Mindig többel megyünk el, mint amivel érkezünk. Öt nap, rengeteg találkozás, tanulás, játék és közös élmény. VEKTOR 2026.

Mindig többel megyünk el, mint amivel érkezünk

Mindenki érkezik valamivel: egy történettel, egy ötlettel, egy kérdéssel, egy tapasztalattal vagy éppen egy bizonytalansággal. Aztán egy hét alatt ezek találkoznak egymással, összekeverednek, formálódnak, és mire hazamegyünk, már valami egészen mást viszünk magunkkal. Idén a szentendrei Pap-sziget Kempingben találkoztunk augusztus 5-9. közt.

A Kárpát-medencei Ifjúsági Műhelytábor, azaz a VEKTOR egyik különlegessége, hogy több helyről érkezünk, mégis nagyon gyorsan közösséggé válunk. A magyarországi csapat mellett idén is nagy létszámban képviseltette magát a Partium, és Felvidékről is érkeztek résztvevők és szervezők, az utóbbiak rengeteg kreativitást és munkát tettek abba, hogy ez a hét létrejöhessen. A tábor végén a résztvevők átlagosan 4,54-re értékelték az egész rendezvényt az 5-ös skálán. Én a Játszótér Közhasznú Alapítványt, az egyik főszervezőt képviseltem a táborban, ennélfogva a magyarországi csapatot erősítettem, azonban a Vektoron hamar eltűnnek ezek a határok. Nem az számít, ki honnan érkezett, hanem az, hogy mit hoz magával, és mit tud hozzátenni a közös héthez.

Nem kell, hogy ugyanaz érdekeljen

Számomra külön élmény volt, hogy hosszabb kihagyás után ismét tarthattam jógaórát. Ezen alkalommal végül csak hárman voltunk, a nagy meleg miatt a többiek inkább a hűvös medencét választották. Mégsem bántam. Sőt, jó visszacsatolás volt számomra, hogy több mint fél év kihagyás után is ugyanolyan természetesen ment az óra, mintha nem is hagytam volna ki.

Talán ez is a VEKTOR egyik fontos része: nem kell minden programon mindenkinek részt vennie, és nem kell mindenkinek ugyanazt jelentenie. Van, akit egy tréning ragad meg, van, akit egy beszélgetés, másnak egy esti program vagy egy új barátság lesz a legfontosabb élmény.

Az idei tábor egyik újdonsága az volt, hogy a tréningek párhuzamos szekciókban zajlottak, és a résztvevők maguk választhatták ki, melyik foglalkozásokon szeretnének részt venni. Volt szó a pénzköltés pszichológiájáról, időmenedzsmentről, pénzügyi tervezésről, befektetésekről és vagyonépítésről, de vállalkozói gondolkodásról, civil szervezetekről, a munka világáról, kommunikációról, társadalmi egyenlőtlenségekről és kreatív problémamegoldásról is. Aki pedig kíváncsi volt arra, milyen egy vállalkozó mindennapja, akár aktív vállalkozókat is kérdezhetett a „Szólj be a vállalkozónak!” fórumbeszélgetésen. A választási lehetőséget a résztvevők többsége kifejezetten szerette. Többen azt emelték ki, hogy így nem kellett olyan workshopon ülniük, amely nem érdekelte őket, hanem saját érdeklődésük szerint állíthatták össze a programjukat. Egy résztvevő szerint így „mindenki megtalálja a neki megfelelőt”, más pedig azt írta, hogy a kis csoportok és a választási lehetőség miatt a workshopok személyesebbek és sokrétűbbek lehettek. Persze az is kiderült, hogy ha két izgalmas program egy időben zajlik, akkor nehéz választani. Talán ez egy olyan probléma, amit jövőre mi, a Vektor szervezők tervezünk finomhangolni.

A workshopok közül több is kiemelkedően magas értékelést kapott. A pénzköltés pszichológiája és a Munka/móka 5-ös, a Kommunikáció építőkockákkal 4,92-es, a Hogyan veszítsük el a pénzünket? pedig 4,9-es átlagot ért el azok körében, akik részt vettek rajtuk. 

Egy hét kiszakadás

Egy ilyen tábor persze fizikailag is intenzív. Volt olyan nap, amikor 10–12 ezer lépés is összejött. Reggelente lassan indultam az étterem felé, sokszor még a gondolataimba merülve. Ugyan sok munka volt itt is, de a hétköznapokból kiszakadva egyszerre csak egy-két dologgal kellett foglalkozni, és talán éppen ez tud feltölteni. A hétköznapokban sok minden történik egyszerre, ezerfelé kell figyelni. Itt viszont egy időre egyszerre szűkült be és tárult ki a világ: a táborra, az emberekre, a programokra és a közös élményekre, így még a fáradtság is másfajta volt.

A résztvevői visszajelzésekben is újra és újra visszatért a lazaság, a rugalmasság és a kötetlenség. Volt, akinek a workshopok jelentették a tábor csúcspontját, másnak a csapatjátékok, a medencében töltött délutánok vagy az esti beszélgetések. Volt, aki egyszerűen azt írta: „a barátokkal töltött minőségi idő” tetszett a legjobban. Talán ez is fontos része annak, amit a VEKTOR adni szeretne. Nem kell minden programon ott lenni. Nem kell mindenkinek ugyanazt élveznie. Lehet tanulni, aztán elvonulni egy kicsit. Lehet egy workshop után órákig beszélgetni. Lehet medencézni, társasozni, vagy csak ülni egy fa alatt.

A batyus estétől az éjszakai fürdőzésig

A tábor első estéjén a VEKTOR védjegyévé vált közös batyus esttel indítottunk. Tulajdonképpen pontosan olyan, ahogy maga a VEKTOR működik: mindenki hoz valamit, és a végén mindenki kap valami mást is. Rengeteg földi jó került az asztalra: borovicska, juhtúró, áfonyalekvár, házi pálinkák, házi kolbász, majonézes padlizsánkrém, háztáji zöldségek, stb.

A napközbeni kánikula közben és után is különösen jól esett a vízben lenni, nagy hasznunkra vált a kemping saját medencéje. A hűs víz minden igényt kielégített, ráadásul péntek este a méltán ismert leányfalui termálfürdőbe indultunk éjszakai fürdőzésre. A csapatjátékok is fontos részei voltak a tábornak: vizes, mozgalmas és meglehetősen vicces feladatokban kellett együttműködnünk. Nem gondoltam volna, hogy ennyire kreatívan lehet használni a vizet mindenféle célra. Volt benne bőven nevetés, versengés és persze olyan pillanat is, amikor már senki sem úszta meg teljesen szárazon. A játékok nemcsak feldobták a napot, hanem olyanokat is összehoztak, akik addig még alig ismerték egymást.

A tábor utolsó estéjét egy általános kulturális, zenei és filmes kvízzel zártuk. Filmek, zeneszövegek, kultúra, mindenféle érdekes tudás, és persze az a fajta versengés, ahol mindenki igyekszik izgatott sutyorgások közepette hozzátenni a magáét, és komolyabban veszi a saját csapatát és a feladatait, mint amennyire hitte volna.

Többel hazatérni

Az egyik résztvevő úgy fogalmazott, hogy „egy olyan emberekből álló közösség jött létre, amely egy igazi értéket teremtett”. Egy másik szerint a legjobb az volt, hogy „bármi történt, annak célja volt”. És volt, aki már most beírta magának jövőre a XII. VEKTOR-t fő programnak. Talán ez a legjobb visszajelzés.

Mert a VEKTOR végül nem attól lesz jó, hogy minden program tökéletes, hogy minden nap ugyanúgy alakul, vagy hogy az időjárás kegyes hozzánk. Hanem attól, hogy öt nap alatt létrejön valami, amit nem lehet egyetlen programmal vagy tréninggel megszervezni. Egy közösség. Egy hely, ahol lehet kérdezni, tanulni, vitatkozni, hülyéskedni, új dolgokat kipróbálni és olyan embereket megismerni, akikkel egyébként talán soha nem találkoznánk. Nézd meg te is az 1 perces hangulatvideót!

Mind hozunk valamit a batyunkban. És ha jól csináljuk, mindig egy kicsit többel megyünk haza.

Értékeld a munkánk